Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa hivatalos programjai

„Madarak voltunk...”

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot írt ki az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs2010 program civil keretére. Alapítványunk „Madarak voltunk..” címmel nyújtott be pályázatot.

Pályázat rövid leírása:
Az Erdei Óvoda Oktatási Nevelési Alapítvány közhasznú szervezet, melynek célja a Keleti Városrészi Óvoda Eszperantó utcai Tagóvodájának sokoldalú segítése ünnepek, rendezvények, kulturális programok támogatása, a környezeti nevelés feltételeinek megteremtése az óvoda szűkebb és tágabb környezetében

Az óvoda nevelési programjának kiemelt területe, a néphagyományok ápolása és adaptálása a mai életszemlélethez, valamint a környezeti nevelés és azon belül a „zöld óvodai” tartalmak megvalósítása. A Keleti Városrészi Óvoda Eszperantó utcai Tagóvodája számára a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Zöld Óvoda címet adományozta. A Zöld Óvodai célkitűzések kapcsolódnak Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjához (2005-2010). Ez a kapcsolódás egyebek között a környezettudatos szemléletformálás, a takarékos energia felhasználás, a természetvédelem, a környezetbiztonság és a szelektív hulladékgyűjtés területén valósul meg.

A Keleti Városrészi Óvoda 12 tagóvodájában, a gyermekek 15 %-a nemzetiségi, roma származású és emellett magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A város nemzetiségi összetételét, hosszú évszázadok óta a különböző népek, kultúrák, értékek és normák együttélése jellemzi. Mindez szervesen igazodik a város és az EKF alapvető célkitűzéseihez is. A város és az EKF is programjaiban közép és hosszú távú terveiben meghatározó módon számít és épít a városban élő nemzetiségekre Pályázatunk által megvalósítandó projekt szervesen illeszkedik a város célkitűzéseihez, elsődleges célja a diszkrimináció nélküli, tolerancián alapuló, befogadó társadalom megteremtésének elősegítése. Ennek érdekében attitűdváltozás elősegítése helyi antidiszkriminációs kezdeményezésekkel.

Célok
Az alapítvány a pályázattal, tradícióteremtő programsorozat megrendezéséhez igényel támogatást, amelyet hagyományteremtés céljával, az egymáshoz tartozás, az értékek megőrzése, és erősítése szándékával rendezünk meg. Ezekre a rendezvényekre meghívjuk az óvodás gyermekek családját, a Szabolcsfaluban élő embereket, és azt a három óvodát, ahol a legmagasabb a roma származású gyermekek száma.

Prioritások
• a másság elfogadása (másságon a különböző szociális hátterű, kultúrájú, képességű embereket értjük);
• a bizalom megerősítése a különböző társadalmi csoportok között (legfőképpen romák és nem romák között);
• az erős szolidaritásra való képesség;
• az aktív állampolgári részvétel a helyi közösségekben és a tágabban értelmezett társadalomban;
• helyi szintű közösségi elkötelezettség;
• a nevelési intézmény és a civil szféra összefogása;
• egymás mellett élő nemzetiségek kultúrájának megismerése;
• egymás elfogadása,- több korosztály-gyerekek, felnőttek, időskorúak megjelenítse, egy közösségi színtérben.

A projekt három egységre bontható, és a jeles napok hagyományait eszközül véve, multikulturális programsorozatként funkcionál a településrészen. A programsorozatban szereplő részprogramok távlati célja integrált, összetartó közösségek létrehozása. Ez a cél direkt módszerekkel nem valósítható meg, attitűdváltozás csak folyamatos gyakorlással, hiteles példákat felmutatva, olyan közösségi színterek fejlesztésével érhető el, amelyekben a deklarált elvek és értékek összhangban vannak a mindennapi gyakorlattal.

A pályázat megvalósulása

A magyar kultúra, a népi értékek az eredeti világot, környezetet és népi motívumokat varázsolják elő. Feladatunknak tartjuk a néphagyományok felidézését, tovább éltetését és terjesztését. Az óvodánkban élő hagyományok, az ünnepek köré szervezett tevékenységek évenkénti ismétlődése hozzájárul a kötődés, a ragaszkodás kialakulásához, mely a gyermekeinknek biztonságot ad.

Mindezt játékban, dalban, zenében, táncban és kézműves tevékenységekben élhetik át, melyek színessé, tartalmassá teszik életünket, és az átélt élmények közösséggé kovácsolják a gyermekeket, a szülőket és az óvoda dolgozóit egyaránt.

Ebben a szellemben készültünk a hagyományőrző farsangra.

„Ég a kisze lánggal ég…”

Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa hivatalos programja

A program előkészítése és szervezése, melybe a szülők is bekapcsolódtak több héten át tartott, és az alábbiak szerint valósult meg:

- A nagyobb gyermekekkel megtekintettük a Néprajzi Múzeumban a „Mohács” című kiállítást, ahol megnézhették a busó maszkokat és megismerhették a hozzájuk kapcsolódó hagyományokat. Az óvodában mindenki elkészítette a maga maszkját.

- Szabolcsfaluban közösen gyűjtöttünk régi, népi tárgyakat, melyekből „Régi tárgyak, szép tárgyak” címmel kiállítást szerveztünk az óvoda előterében és a csoportszobákban. A szülők szorgalmasan hordták az otthoni szép tárgyaikat.

- Kiszebáb készítő versenyt hirdettünk a pécsi óvodákban és a közelünkben lévő általános iskolákban.  Az elkészült kiszebábokat az óvoda udvarán állítottuk ki, és készítőiket oklevéllel jutalmaztuk. Természetesen mi is elkészítettük a magunk kiszebábját.

A népi hagyományokra, épülő farsangra, állatalakoskodó jelmezekbe és régi népi ruhákba öltözve jöttek a gyerekek, az óvó nénik, dajka nénik és a szülők közül is jó néhányan. Otthonról magunkkal hoztuk a népi hangszereket, kolompokat, kereplőket, csörgőket, fa kürtöt és a köcsögdudát, melyek később a tél elűzésének hangos kellékeivé váltak. Ilyet természetesen a gyerekekkel együtt is készítettünk. Reggelire farsangi fánkot ettek a gyerekek és a Fürj utcai óvodából érkező vendég gyerekek.

Miután elhelyezkedtünk az Ördögszekér Kompánia tagja, Varga Orsolya harangozta be a farsang kezdetét és vezette a két csapat közti vetélkedést.  A fiúk és a leányok élvezték az új helyzetet, a más fajta viseletet és természetesen a jobbnál jobb játékokat.

Miután a lányok és a fiúk elmondták a régi népi csúfolókat, megkezdődött a Cibere lánycsapat és a Konc fiúcsapat vetélkedése.

A vetélkedés nem volt más, mint népi játékok felelevenítése. Volt itt szemijesztgetős játék, gólyák versenye, kecskeöklelés, kakasviadal, libanyak húzás és tik-verés. A farsangfarka vége az lett, hogy győzött a Cibere csapat a Konc csapat fölött.

Még a böjt előtt kecskebőrbe öltözött szülő vezette táncba gyerekeinket és a vendégeket. A mulatsághoz a Csurgó zenekar népi élőzenét adott és tanította táncolni a jelenlevőket.

A mulatság után együtt vonultunk az udvarra és közösen énekelve, mondókázva égettük el az általunk készített kiszebábot és kergettük el a telet és a betegséget.

A farsangi hangulat, a közös élmények még hosszú ideig tovább éltek a gyerekek játékában és mindennapjaiban. Agyagból készült munkáikban megjelentek a népi díszítő motívumok, festményeikben a kiszebáb lángolása. Sokáig énekelték a népdalokat, mondták a csúfolókat és táncoltak a Csurgó zenekar zenéjére.

A föld alatti birodalom

Szabolcsfalu legendájának feldolgozása - interaktív játszóház

Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa hivatalos programja

„Valamikor régen, a csertetői erdő közepén volt egy békés kis falucska…”

No, itt élünk mi ma is, és azért mentünk el a nagycsoportosokkal a Békás tó mellé, föl a hegyre, hogy egy fa tövében madárcsicsergés és a csobogó patak hangja mellett megismerkedjenek a falu történetével. Itt ismerték meg a gyerekek, hogyan szabadította ki Szabolcs vezér a falu legényeit a szörnyeteg fogságából.

A fiúk nagy csöndben hallgatták a történetet és büszkék voltak, hogy közöttük is van egy Szabolcs, Tiringer Szabi, akit mindjárt kineveztek Szabolcs vezérnek.

Szabolcsfalu történetét az Ördögszekér Kompánia tagja Varga Orsolya előadásában és vezetésével élhették át a gyerekek az interaktív játszóházban.

A történet bevezetése után a kézműves kuckóban elkészíthették a fiúk a harchoz szükséges eszközöket, csákót, kardot, pajzsot, aminek segítségével később harcba indultak az óriás ellen. A lányok, pedig csinosították magukat készültek a szebbnél szebb párták, nyakláncok és a pólyás babák.

Miután elkészültek az eszközök, próbára tehették erejüket és bátorságukat: az úton haladva „mocsáron” kellett átvágniuk, a „víz felett” pallón átmenniük. Kötélen felmászva, barlangban átbújva, sziklát hempergetve találtak rá a szalmában a barlang kulcsára.

Az akadályok legyőzése után a barlangban megtalálták az óriást, aki hatalmas hanggal próbálta megfélemlíteni a bátor csapatot, de nem ijedtek meg. Hatalmas „sziklákat” dobálva megtámadták és legyőzték, majd elkergették a faluból az óriást. Kiszabadították a legényeket a fogságból és Szabolcs vezér irányításával megalapították Szabolcsfalut!

Lett nagy öröm, dínom-dánom. A zenét a hegedűn István bácsi húzta, s volt öröm, nóta, tánc, vígasság és evés-ivás. Ezen a vidám napon a Frankel Leó utcai gyermekek voltak vendégeink.

Az erőpróbának, a harcnak és a mulatságnak egy finom ebéd és egy pihentető alvás vetett véget!

Madarakból lettünk

A programsorozat utolsó eseményét jó időben a teraszon és az udvaron tartottuk. Ez alkalomból több mint 120 gyermeket és kísérőiket fogadtuk. Amerre a szem ellátott mindenhol vidám gyermek arcokat láttunk. Vendégeink voltak a Fürj utcai, a Frankel Leó utcai és az Óvoda utcai óvodások, de jöttek a lakócsai testvéróvodánkból, és a Kerek Világ Alapítvány néhány gyermeke is itt volt.

Az érkezők megtekinthették az óvoda előterében elhelyezett kiállítást: használati eszközöket, hangszereket, ruhákat, könyveket, képeket a cigány kultúrából és Ráczné Kalányos Gyöngyi naiv festőművész egyik alkotását.

A teraszon berendezett színpadon megtekintettük az Óvoda utcai óvodások, majd a drávafoki „Fekete Gyöngyök” táncegyüttes műsorát.

Az interaktív játszóházat az Ördögszekér Kompánia bábművésze Varga Orsolya vezette a gyermekek közreműködésével. A cigány eredetmondát a mese és a különböző utánzó mozdulatok élményszerűvé tették minden gyermek számára.

A műsor után jólesett egy kis tízórai: megkóstolhatták a gyermekek a punyát, a cigánykenyeret, ettünk zsíros kenyeret hagymával, amihez gyümölcslevet, finom teát és tisztított vizet ittunk.

A jóleső falatozás után minden gyermek szabadon válogathatott a mozgásos és egyéb játékok között:

• Volt kézzel hajtott kosaras hinta.
• kalapverő játék,
• Lábas eltalálása bekötött szemmel, fakanállal.
• lovacskázás párokban,
• Kukoricaszem gyűjtő verseny.
• agyagozás,

A játékok összeállításánál figyelembe vettük a roma természet és állatszeretetet, a növények, a víz fontosságát, a család- és gyermekközpontúságot és a hagyományos cigány foglalkozásokat.

A játék alatt autentikus cigányzenét hallgattunk, majd a dráfoki táncosok tanítottak néhány tánclépést, azoknak, akik a ritmusos zene kapcsán kedvet kaptak a táncoláshoz.

Ez a nap is vidáman telt felnőttnek - gyereknek, vendégnek – vendéglátónak egyaránt.